A lakihegyi ártéren emberi csontok, koponyák hevernek szerteszét. Már több éve folyamatosan töltik fel a magánkézben lévő több hektáros területet föld, agyag, kő és egyéb zúzalékkal.
Megszámlálhatatlan mennyiségben vannak emberi maradványok a területen. A halottakat megillető kegyeleti jog mintha nem is létezne. Pedig mindenkinek tiszteletben kell tartania az elhunytak síremlékét, földi maradványait, sőt még a becsületét is.
A csontok nagy száma miatt vélhetően egy temető felszámolásának és a talaj elhordásának lehetünk tanúi itt Szigetszentmiklóson. De ez nem jelenti azt, hogy nem történt esetleg bűncselekmény vagy szabálysértés.
Kegyeletsértés (Btk)
228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban (becsületsértés esetei) meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
Ezt a bűncselekményt elkövetheti az is társtettesként aki tudomással bír arról, hogy a területén emberi csontokat terítenek szét és hozzájárul, hogy ez megtörténjen.
Ugyanis semmi esetben nem lehet földi maradványokat széthordani, területfeltöltésre használni.
Amennyiben egy temetőt felszámolnak, akkor annak szigorú szabályai vannak. Nem lehet azt csak úgy megszüntetni. Egy hosszadalmas közigazgatási út veszi kezdetét, ahol az utolsó temetéstől minimum 50 évet kell várni, többször hirdetményi úton kifüggeszteni stb.
Számtalanszor láttuk, itt Szigetszentmiklóson is a Református templom bővítésénél, hogy a kiásott középkori temetőből a csontokat újratemették egy meghatározott helyen megadva a végtisztességet.
(4) * Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.1 45/1999. (X. 1.) Korm. rendelet
Tehát vélelmezhető, hogy szabályosan nem kerülhetett volna emberi maradvány az ártérre területfeltöltési célzattal, így a büntetőeljárás megindítása indokolt. Ezen kívül a település polgármesterének is közigazgatási, hatósági eljárást kellene indítania annak feltárására, hogy a terület tulajdonosa rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel a földi maradványok elhelyezéséhez.