Szigetszentmiklós hosszan elterülő Duna-parttal rendelkezik. Ám a partszakasz nagy része beépített, lekerített és magántulajdonban áll, így annak használati joga elsősorban a tulajdonosoké. Miért használom azt a szót, hogy elsősorban?
Kialakítható-e új állami/önkormányzati tulajdonú parti sáv a meder részbeni feltöltődése miatt? Ki szerez tulajdont a parti növedék felett?
Nos, ezekre a kérdésekre kívánok megnyugtató jogi válaszokat adni.
Ahhoz hogy megértsük a jogszabályokat szükséges megismerni a parti sáv és a partvonal fogalmát.
parti sáv: a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó és e rendelet ( 83/2014. Korm. rendelet) szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja;
partvonal: a meder és a part találkozási vonala;
A meder állami tulajdon. A parti sáv viszont nem egészen. A Duna esetében a parti sávnak a szélessége 10 méterig terjed. Viszont nincs olyan vízgazdálkodásról szóló törvény, sem egyéb jogszabály mely előírná, hogy a parti sávnak kizárólag állami tulajdonban kellene lennie.
A parton tehát lehet magántulajdont szerezni. A már kialakult állami/ önkormányzati tulajdonú parti sávot a mederre merőleges vonalban nem lehet elkeríteni egyrészt tulajdoni jogból fakadóan, másrészt vízgazdálkodási szempontból.
Izgalmasabb kérdés viszont, hogy mi van akkor ha változik a partél?
Minden folyónak idővel változik a medre. Nálunk ez leginkább a feliszapolódással figyelhető meg. A meder jóval beljebb kezdődik, mint pár évtizeddel korábban. A folyó sebessége itt lelassult, a part feltöltődött, a régi kikötők és stégek szárazra kerültek. Mára új partél és partvonal alakult ki. Joggal várnánk el, hogy a természetes úton szerzett partvonalon sétányokat alakítsanak ki.
A természetes úton létrejött – a meder részét már nem képező – feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont- áll az 1995. évi LVII. a vízgazdálkodásról szóló törvény szerint.
Tehát ha magántulajdonban van a parti rész akkor őket gazdagítja a növedék és nem lehet közösségi partvonalat kialakítani. A parti telkek tulajdonosai nemcsak birtokba vették a növedéket, hanem le is kerítették.
Azonban a vízgazdálkodási törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendeletek előírják a vizek kezelésére jogosult és köteles személyek a vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére a meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhassák. Ezek a szakfeladatok lehetnek mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási és helyreállítási munkák akár rendszeres jelleggel. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a feladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható (közérdekű használati jog). Ezért is fogalmaztam úgy a bevezetőben, hogy a parti ingatlantulajdonosoknak nincs kizárólagos használati joguk.