Ma már könnyű jogerőre futtatni fizetési meghagyásokat, sőt végrehajtási lapot is. Ami azt jelenti, hogy az ingatlanokon bejegyzésre kerül a végrehajtási jog. A megtörtént szigetszentmiklósi eset szerint, tévedésből nem a valódi adós ingatlanára került a vh. jog. De hogyan is fordulhat ez elő?
Hitelezőnk nevezzük Zoltánnak, végrehajtást kért egy kölcsönszerződés alapján az adóstól. Előtte jogerőre futtatott egy fizetési meghagyást kézbesítési vélelemmel. Tehát nem kellett, hogy az adós átvegye. A vélt adós csak a végrehajtói felhívást vette át mellékletekkel, melyben értesítették, hogy az ingatlanjain kezdeményezik a vh. jog bejegyzését és hogy további értesítés nélkül is ingófoglalást, fizetésének letiltását kérhetik. Ekkor fordult ügyvédhez.
Nem írt alá kölcsönszerződést, nem kért kölcsön és nem is ismer semmiféle Zoltánt. Akkor mit akarnak tőle?
A lekért kölcsönszerződés tanúsága szerint az valóban nem az ő aláírása, sosem lakott azon a címen és az okmányszámai sem egyezők.
Ezt követően kezdeményeztük a végrehajtó tájékoztatását. A tényeket jegyzőkönyvbe foglaltattuk, majd elküldtük a végrehajtást kérő jogi képviselőjének és kértük a vh. lap visszavonását nem pedig a megszüntetését. Utóbbi esetben a végrehajtás teljes költségét a vélt adósnak kellene megfizetnie.
A megtörtént tévedés az adatközlési kérelemre érkezett válasszal magyarázható, ahol a Kormányablak az adós adatait tévesen adta meg, így tévesen lett megjelölve az adós személye a végrehajtást kérő jogi képviselője szerint. A vélt adós neve nagyon gyakori, csak a városunkban legalább 10 ugyanilyen nevű személyt ismer személyesen.
Az ügy rendezése még nem fejeződött be.
Az eset jó példa arra, hogy bárki lehet áldozat és valótlan tartalmú okiratokkal bárkit meg lehet hurcolni.
Az ingatlan árverése előtt éppen hogy csak kiderült eset rávilágít arra is, hogy kézbesítési vélelmekkel könnyű jogerőre futtatni eljárásokat. Jelen esetben csak a véletlenen múlt, hogy nem árverezték el utazása alatt az ingatlant melyben lakik az áldozat.